100 aktív vulkán van az antarktiszi jég alatt, a globális felmelegedés elszabadíthatja őket
Amerikai kutatók szimulációi szerint az antarktiszi jég folyamatos olvadása olyan körforgáshoz vezethet, amit nem lehet majd megállítani.
Amerikai kutatók szimulációi szerint az antarktiszi jég folyamatos olvadása olyan körforgáshoz vezethet, amit nem lehet majd megállítani.
Grönland olvadó jégtakarója nemcsak a klímát, hanem a világpolitikát is átformálja. A szituáció olyan, mintha új földrészt fedeztek volna fel. Bemutatjuk a jeges sziget ismeretlen oldalát, amiből kiderül, miben hasonlít Ózd és Grönland, és miért akarja akár fegyverrel is megszerezni a szigetet Donald Trump.
Alig több mint egy hét alatt annyi károsanyag-kibocsátást hoztak össze a legvagyonosabbak, amennyit a Föld legszegényebb 50 százaléka három év alatt érne csak el.
Minden eddiginél nagyobbat kell lépni a klímaváltozás ellen – írja a kutató, aki szerint a versenyképesség csökkenése sem drága ennek érdekében.
1,6 fokkal volt melegebb tavaly az iparosodás előtti szinthez képest. 2024 így a valaha mért legmelegebb év lett.
Az időjárási szélsőségek erősen megzavarták a globális vízkörforgást.
A NASA és az Európai Űrügynökség műholdjai segítségével összeállított adatsor azt mutatja, hogy folyamatos az olvadás Grönlandon.
Az éghajlatváltozás tényét felesleges tagadni, hiszen a bőrünkön érezzük már a hatásait. A felmelegedés üteme történelmi csúcsokat dönget, és ehhez jelentősen hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagok. Ausztrál kutatók vizsgálata egy érdekes jelenséget tárt fel: az erős környezetszennyezéssel sújtott régióknál lassabb a felmelegedés üteme.
A magányosság miatt viszont kevésbé aggódnak egy friss közép-európai kutatás szerint.
Megháromszorozták az eddigi éves klímatámogatást a gazdag államok, ami reményre adhatna okot. Kár, hogy sokkal többre lenne szükség és sokkal gyorsabban, miközben a korábbi hasonló támogatás is gyötrelmesen sokat csúszott, a klímaváltozás pedig nem vár.
A sarkkutatók szerint ha nem történik változás, akár 50 méterrel is megemelkedhet a tengerek vízszintje.
A sarkkörön, a globális felmelegedés epicentrumában zajló tudományos munkát dokumentálja Esther Horvath A sarkvidéki éjszaka csillagai című kiállítása a Capa Központban.
2035-ig évente 300 milliárd dollárt költenének a világ országai a klímafinanszírozásra. Szakértők szerint az ideális vállalás az évi 1000 milliárd dollár lett volna.
Gyakran dob ki ételeket és szinte minden nap autóval jár dolgozni? Ha ezekre a kérdésekre igen a válasza, akkor lesújtó eredményekre számíthat a finn életmódteszten, de néhány javaslat elfogadásával könnyedén javíthat a szén-dioxid-kibocsátásán. Magyarország egyelőre nem kért az alkalmazásból, de az európai verzió mindenki számára elérhető.
Amerikai kutatók szerint egyre súlyosabb problémát jelent a dengue-láz, egy év alatt háromszorosára nőtt az Egyesült Államokban a fertőzöttek száma. A világ más részei sem fogják megúszni a tendenciát.
Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.
Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300–1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.
Ausztráliában három évtized alatt építenék meg a Western Green Energy Hub nevű erőművet, ami ha elkészül, majdnem annyi elektromos áramot fog megtermelni egy év alatt, mint amennyi Ausztrália jelenlegi teljes éves áramtermelése.
A magyar válaszadók kilencven százaléka legalább egyszer szenvedett már a szélsőséges időjárás miatt egy friss felmérés szerint.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai szerint túlságosan optimisták azok az elképzelések, amelyek szerint a légkörből ki lehet szűrni a szén-dioxidot.